Hermes királyságát egy halálos pestis emészti fel, amely embereket és bestiákat egyaránt eltorzít, s a kórokozók mesterséges manipulálásával megkísérelt gyógymód teljesen kicsúszott az irányítás alól. A játékos Corvust, a rejtélyes alkimista-harcost irányítja, aki emlékek nélkül ébred a katasztrófa közepén. Hogy rájöjjön, mi romlott el, múltbeli csaták foszlányaiba kell merülnie, s a romba dőlt birodalomban szétszórt nyomokból összeraknia a pusztuláshoz vezető eseményláncot.
A játékmenet középpontjában a gyors, agresszív, Souls-szerű harcrendszer áll, kétfázisú sebzéssel: az első csapás ideiglenes „sebet” nyit, a befejező ütés pedig végleg rögzíti a kárt. Hagyományos állóképesség-csík híján a folyamatos nyomás kifizetődő, míg a pontos kivédések és kitérések nyitva hagyják az ellenfeleket az ellentámadások előtt. Corvus hollóformát is ölthet, villámgyors rohamokat indíthat, és tollakat hajítva megszakíthatja a főellenfelek legveszélyesebb mozdulatait.
A legkülönlegesebb elem a Plague Weapons-rendszer: minden teremtmény egyedi, biológiai fegyvert hordoz, amelyet Corvus ellophat és saját arzenáljába illeszthet. E lopott támadások és a perk-alapú képességfa vegyítése hatalmas szabadságot ad a harcstílus kialakításában — a szilánkos penge brutális vágásaitól a kavargó méregfelhőkig. A különféle kórokozókkal való kísérletezés nemcsak taktikai előnyt, hanem narratív kulcsot is kínál a pestis valódi természetéhez.
A történet emlékdarabkákon keresztül bontakozik ki, és a begyűjtött receptek meg az utolsó fejezetekben hozott döntések alapján többféle befejezéshez vezet. A mintegy nyolcórás, viszonylag rövid kampányt a New Game+ mód és magasabb nehézségi szintek ellensúlyozzák. A gótikus, alkímiai horrorral átitatott látványvilág a „romlásban rejlő szépség” motívumát hangsúlyozza. A Thymesia azoknak a játékosoknak ideális, akik a precíz, ritmusos küzdelmet és a komor atmoszférát értékelik, anélkül hogy hatalmas, nyílt világra vágynának.
